Adalékanyag

A beton- és habarcstechnológiában adalékanyagnak a természetes és mesterséges eredetű, a természetben aprózódott, vagy iparilag aprított (tört), esetleg granulált szemhalmazokat nevezzük, amelyek a kötőanyagon, a vízen, az adalékszeren kívül a betonok és a habarcsok fő alkotórészei, és összességükben a betonok és habarcsok üregmentes térfogatának legalább 50-60 %-át kitöltik.

Ez alól a meghatározás alól kivételt képeznek a szemhalmaznak nem minősülő, mégis a fabetonok adalékanyagának tekinthető növényi, rostos anyagok, szemben az erősítőszálakkal, amelyek adagolása csak kivételesen több, mint 2 térfogat%, és amelyeket szerepük alapján nem sorolunk az adalékanyagok közé.

A beton és a habarcs szilárdulása folyamán az adalékanyag kémiailag lényegében változatlan (inaktív anyag), ellenkező esetben, ha a szilárdulásban kémiailag is részt vesz, a szemhalmazt (például a gázbetongyártási v homokot vagy pernyét) nem tekintjük adalékanyagnak. Ha az adalékanyag kémiai átalakulása a szilárd betonban vagy habarcsban következik be, akkor az adalékanyag kémiai vagy mechano-kémiai károsodásáról beszélünk (például adalékanyag korrózió sav, lúg, szulfátion hatására, acélsalak-korrózió, alkálifém-oxid reakció v).

A habarcs adalékanyag legnagyobb szemnagysága legfeljebb 4 mm, a beton adalékanyag legnagyobb szemnagysága nagyobb, mint 4 mm, általában legalább 8 mm.

Az adalékanyag kiszárított állapotban, testsűrűsége v szerint nehéz (sugárvédő) adalékanyag (> 3000 kg/m³), vagy közönséges (normál) adalékanyag (2001-3000 kg/m³), vagy könnyű adalékanyag (£ 2000 kg/m³). Az adalékanyagot akkor is könnyűnek tekintik, ha laza, kiszárított állapotban mért halmazsűrűsége nem több, mint 1200 kg/m³ (MSZ EN 206-1:2002). A különleges tulajdonságú betonban és habarcsban betöltött szerepe alapján beszélünk különleges adalékanyagról.

Nehéz (sugárvédő) adalékanyag a barit (sulypát, eruptív telér kőzet), a magnetit (mágnesvasérc), a hematit (vörösvasérc), a limonit (barnavasérc), a fémvas (acélsörét, szabályos alakú, tiszta acélhulladék), a szerpentin (átalakult kőzet).

A közönséges (normál) adalékanyag általában természetes, ritkán mesterséges eredetű. A természetes eredetűek kőzetek, a mesterséges eredetűek ipari hulladékok:

·       A legelterjedtebben használt természetes eredetű beton és habarcs adalékanyag a laza törmelékes kőzetek csoportjába tartozó homok, kavics, homokos kavics v, amely a víz (ritkán a szél, esetleg a gleccser) szállító hatására, természetes módon aprózódott, ezért általában törés nélkül, mosás és osztályozás után, ritkábban ezek nélkül is alkalmas beton és habarcs készítésére.

A homok szemnagysága kisebb, mint 4 mm. Kvarctartalma általában több, mint 70 tömeg%. A kvarc kísérő ásványai a földpátok, muszkovit (csillám), biotit, gránát, amfibol, piroxén, kalcit stb. Ha a homok élő vízfolyásból származik, akkor folyami homok (szögletes szemalakú), ha egykor volt vízfolyás hordaléka vagy tó partján található, akkor bányahomok (gömbölyű szemalakú), ha szélhordta, akkor futóhomok a neve.

A kavics szemnagysága nagyobb, mint 4 mm. Összetétele az anyakőzet összetételétől függ, így lehet például kvarckavics, andezitkavics, gránitkavics, mészkőkavics stb. A kavics a víz görgető munkája hatására legömbölyödött, és a homokhoz hasonlóan lehet folyami kavics vagy bányakavics. A kavics önmagában ritkán, általában homok jelenlétében fordul elő, ilyenkor homokos kavicsnak nevezzük.

A homok, kavics, homokos kavics kitermelése többnyire víz alól, kotrással történik, kivéve a kis mélységű homok előfordulásokat, valamint a futóhomokot.

·        Összetöredezett, természetes aprózódású, szögletes szemalakú, laza törmelékes kőzet a murva (például dolomitmurva, gránitdara), amely ha időálló, akkor törés nélkül, közönséges (normál) adalékanyagként beton készítésére alkalmas lehet.

·        Aprítani (törni, zúzni, őrölni), majd osztályozni kell a robbantással kitermelt (jövesztett) mélységi (például gránit), kiömlési (például bazalt, andezit, dácit, riolit, diabáz), összeálló törmelékes (például grauwacke), vegyi üledékes (például tömött mészkő, dolomit) kőzetekből származó adalékanyagot, amelynek szemalakja szögletes. A szemnagyságtól függően zúzottkőnek v, kőpornak (legnagyobb szemnagysága legfeljebb 4 mm), kőlisztnek (legnagyobb szemnagysága legfeljebb 0,63 mm) nevezzük. A kőpor és a kőliszt anyaga általában mészkő vagy dolomit.

·        Mesterséges eredetű, közönséges (normál) adalékanyag az építőipari bontási törmelék v, mint a betontöret, esetleg a vegyes (beton + tégla) töret.

A jelentősebb, zúzott vagy granulált, és osztályozott könnyű adalékanyagok v a következők:

·        Természetes, ásványi eredetű: vulkáni tufa (riolittufa, dácittufa, andezittufa, bazalttufa), lávasalak (tufarétegek felszínére ömlött forró láva a nedves tufából felvett gőz miatt hólyagossá vált, ilyen például hólyagos bazalt), duzzasztott agyagkavics, duzzasztott perlit.

·        Természetes, növényi eredetű: fagyapot, faforgács, rizshéj.

·        Mesterséges, ipari melléktermék eredetű: kohóhabsalak, granulált kohósalak, pernyekavics, kazánsalak, agloporit.

·        Mesterséges, kőolaj eredetű: polisztirol gyöngy.

·        Mesterséges, hulladék eredetű: duzzasztott üvegkavics; építőipari bontási törmelék v, mint a téglatöret, esetleg a vegyes (beton + tégla) töret.

Különleges adalékanyag például

·        A sugárvédő hidrátbeton készítéséhez használható bauxit (üledékes kőzet, a felhasználásával készült beton nem bauxitbeton v).

·        A tűzállóbeton készítésére alkalmas samott zúzalék és liszt. A samott tűzálló (nagy kaolinit tartalmú) agyagból égetett kerámia.

·        A különlegesen kopásálló betonok adalékanyaga a sziliciumkarbid, a korund, a bórkarbid, az öntöttvas stb. szem.

·        A vízzáróságot fokozó töltőanyag, amely lehet például trasz (finom szemű, vagy finomra őrölt vulkáni tufa), kőliszt (például mészkőliszt), Ca-bentonit (elsősorban kovasav dús vulkáni tufák mállásából és hidrotermális elbontásából keletkezett agyag, amelynek legfontosabb ásványa a montmorillonit, és amelynek nagy a Ca kation adszorbeáló képessége).    

Az adalékanyag jellemzése eredete, ásványi vagy kémiai összetétele, hidrotechnikai tulajdonságai (például vízfelvétel v), szilárdsági, kőzetfizikai tulajdonságai, szemszerkezete (szemmegoszlás v, szemalak v, érdesség), időállósága, tisztasága alapján történik.  

A beton és a habarcs adalékanyaga általában többféle szemhalmaz (frakció) keveréke.

Jelmagyarázat: v A jel előtt álló fogalom a fogalomtár szócikke.

 
  Vissza a fogalmak tartalomjegyzékéhez