VEBE-méteres átformálási idő

A VEBE-méteres átformálási idő a hagyományokkal rendelkező konzisztencia v jellemzők egyike, amely más konzisztencia jellemzők mellett alapul szolgál a beton MSZ 4719:1982 és MSZ EN 206-1:2002 szabványok szerinti konzisztencia osztályainak meghatározásához. A VEBE-méteres átformálás vizsgálatát a beton MSZ 4719:1982 szabvány szerinti konzisztencia osztályának meghatározásához az MSZ 4714-3:1986 szabvány szerint, és az MSZ EN 206-1:2002 európai szabvány szerinti konzisztencia osztályának meghatározásához az MSZ EN 12350-3:2000 európai szabvány szerint kell végezni.

A VEBE osztály betűjele az MSZ EN 206-1:2002 szabvány szerint „V”. A magyar és az európai VEBE osztályokat az 2. ábrán vetjük össze.

A VEBE-készülék rázóasztalon áll, és az Abrams-féle roskadás mérő csonka-kúp alakú friss beton hengerré formálásához szükséges vibrálási idő mérésére alkalmas. A berendezés a VEBE megnevezést a svéd Victor Bährner nevének kezdőbetűi után kapta, aki konzisztencia vizsgálati módszerét 1940-ben publikálta a német „Zement” c. folyóiratban. A Bährner-féle VEBE-méter fő méretei azóta sem sokat változtak, de szerkezete bizonyos fejlődésen ment át, az MSZ 4714:1955 szabvány még azt írta, hogy a rázóasztalra szerelt kettős henger átlátszó anyagból készül. A mai, MSZ 4714-3:1986 szabvány szerinti készülék henger alakú szimpla fémtartállyal rendelkezik, amelynek belső átmérője (F 240 mm) megegyezik az eredeti változat belső hengerének belső átmérőjével (1. ábra). Az MSZ 4714:1955 szabvány és egy időben az irodalom (1936. évi hivatkozással) a Bährner-féle VEBE-méter mellett az attól annyiban különböző Szkramtajev-módszert is tárgyalta, hogy az utóbbi a henger alakú tartály helyett 200 mm élhosszúságú kockaformát alkalmaz.

A VEBE-méteres átformálás vizsgálatának MSZ 4714-3:1986 és MSZ EN 12350-3:2000 szabvány szerinti módszerei között van bizonyos eltérés.

Az MSZ 4714-3:1986 szabvány szerint a módszerrel az összes beton konzisztenciája meghatározható, az MSZ EN 12350-3:2000 szabvány szerint csak a V1 - V3 konzisztencia osztályba tartozó betonok esetén, és akkor alkalmazható, ha az adalékanyag legnagyobb szemnagysága nem nagyobb, mint 63 mm.

Az MSZ 4714-3:1986 szabvány szerint a forgókar függőleges rúdján mm-es beosztás, az MSZ EN 12350-3:2000 szabvány szerint 5 mm-es beosztás van.

Hasonlóan a roskadás méréshez v az MSZ 4714-3:1986 szabvány szerint a csonka-kúpot négy rétegben kell megtölteni betonnal, és összesen 4*25=100 szúrással kell tömöríteni, az MSZ EN 12350-3:2000 szabvány szerint három rétegben kell megtölteni betonnal, és összesen 3*25=75 szúrással kell tömöríteni.

Ha a VEBE-készülékkel a roskadási mértéket v is meghatározzuk, akkor az MSZ 4714-3:1986 szabvány szerint a roskadást 1 mm pontossággal, az MSZ EN 12350-3:2000 szabvány szerint 10 mm pontossággal kell megmérni.

A VEBE átformálási időt 1 másodperc pontossággal kell megadni.

A mértékadó vizsgálati eredményt az MSZ 4714-3:1986 szabvány szerint két mérés számtani átlaga, vagy nagy eltérés esetén új átlagmintákkal végzett három mérés számtani átlaga adja, míg az MSZ EN 12350-3:2000 szabvány egy mérés eredményét is elfogadhatja, de hibás mérés esetére ismétlést ír elő.

A módszer megbízhatóságára, az ismétlési (ismételhetőségi) és az összehasonlítási (összehasonlíthatósági) feltételekre v az MSZ EN 12350-3:2000 szabványban nincs adat, az MSZ 4714-3:1986 szabvány a fogalomkört nem ismeri.

A VEBE-méteres átformálási idő vizsgálata tulajdonképpen az MSZ 4714-3:1986 szabványban átformálási ütésszám meghatározása néven tárgyalt Powers-féle konzisztencia vizsgálat módosított formája. Az átformálási ütésszámot régebben Powers-foknak nevezték. Vizsgálati eszköze az ejtőkengyeles készülék, amelynek henger alakú mérőedénye ma F 233,5 mm belső átmérőjű és ugyanilyen magas. Az eredeti Powers-féle készülék mérőedénye F 240 mm belső átmérőjű és 200 mm magas, módosított változatáé  F 300 mm belső átmérőjű és 200 mm magas volt. A módosított változat voltaképpen nem más, mint az MSZ 4714:1955 szabványban szereplő, rázóasztalon álló, átformálási időt mérő, kettős hengeres Bährner-féle VEBE-méter, amely egykor 2,2 cm ejtési magasságú, az átformáláshoz szükséges ütéseket létrehozó ejtőasztalon állt, és a konzisztenciát az átformáláshoz szükséges ejtési ütések számával fejezte ki (ez utóbbi módszer neve németül: Verformungsversuch nach Powers). Az egyszerű ejtőkengyeles berendezést Thaulov-készüléknek is hívták.   

Felhasznált irodalom:

MSZ 4719:1982 Betonok

MSZ 4714-3:1986 A betonkeverék és a friss beton vizsgálata. A konzisztencia meghatározása

MSZ EN 206-1:2002 és MSZ 4798:2004 Beton. Feltételek, teljesítőképesség, készítés és megfelelőség

MSZ EN 12350-3:2000 A friss beton vizsgálata. VEBE vizsgálat

Palotás L. - Balázs Gy.: Mérnöki szerkezetek anyagtana. 3. kötet. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1980.

Jelmagyarázat: v A jel előtt álló fogalom a fogalomtár szócikke.

 
  Vissza a fogalmak tartalomjegyzékéhez