Szövetszerkezet, szilárd test, szilárd anyag
Németül:	Gefüge	A beton szövetszerkezetének ábrázolása
Angolul:	Material structure
Franciául:	Structure des matériaux

A szövetszerkezet (struktúra) a szilárd testben lévő anyagrészek (például ásványok, égetési vagy hidratációs termékek, stb.) elhelyezkedésének rendje, amely az anyagrészek saját tulajdonságai mellett alapvetően meghatározza a szilárd test tulajdonságait. Ha e rend leírását a szilárd testen túlmenően a szilárd testek halmazára is kiterjesztjük, akkor már nem csak szövetszerkezetről, hanem halmazszerkezetről is beszélünk. A szilárd és több-kevesebb pórust, hézagot, üreget tartalmazó építőanyagok, valamint alkotóik - mint például a beton, a cement, a cementkő, az adalékanyag, stb. - szövet- és halmazszerkezetének tárgyalása elkerülhetetlenné teszi a szilárd test, a szilárd anyag, a tömeg nélküli tér fogalmi megkülönböztetését.

A szilárd test makroszkopikus méretekkel rendelkező egység, amely szilárd anyagból és több-kevesebb tömeg nélküli térből áll. Szilárd test a gyakorlatunkban a szilárd halmazállapotú építőanyag, például beton, habarcs, égetett mész darab, kavics-szem, homok-szem, zúzottkő-szem, stb., vagy a szilárd halmazállapotú építési célú termék, például előregyártott beton- vagy vasbetonelem. Szilárd testek halmaza például a cement, az őrölt égetett mész, a kőliszt, a homokos kavics, a duzzasztott agyagkavics, a szárazhabarcs, stb., amelyek közül a finomabbakat akár szilárd anyagok halmazának is nevezhetnénk.

A szilárd anyag a szilárd test mikroszkopikus méretekkel rendelkező olyan egysége, amely tömeg nélküli teret lényegében nem tartalmaz. Ennek része a kémiailag kötött, el nem gőzölhető víz v is. Szilárd anyag a gyakorlatunkban például az anyagsűrűség v meghatározása céljára laboratóriumban 0,2 mm alá porított betonporszem, kavicsporszem, homokporszem, stb., illetve az ennél a méretnél eleve finomabb szemű cement-szem, őrölt égetett mész-szem, kőliszt-szem, stb.

A szilárd testben vagy a szilárd testek halmazában lévő, szilárd anyaggal ki nem töltött, különböző, tömeg nélküli terek elnevezése méretüktől, mennyiségüktől, elhelyezkedésüktől, keletkezésüktől függően: pórus (beleértve a légbuborékot is), sejt, hézag, üreg, stb. v. E tömeg nélküli terekben gázállapotú anyag (többnyire levegő) vagy elgőzölhető víz v, folyadék található. Tulajdonképpen ide sorolható a repedés v is.

Jelmagyarázat: v A jel előtt álló fogalom a fogalomtár szócikke.

  Vissza a fogalmak tartalomjegyzékéhez