Roskadási mérték

Németül:

Setzmaß (nach Abrams)

1. ábra. A roskadás mérő (Abrams-féle) csonka-kúp

Angolul:

Slump test

Franciául:

Essais d'affaissement

2. ábra. Az egykori (hagyományos) magyar és az európai roskadási osztályok közelítő összevetése

A roskadási mérték a régóta és legelterjedtebben használatos konzisztencia v jellemzők egyike, amely más konzisztencia jellemzők mellett alapul szolgál a beton MSZ 4719:1982 és MSZ EN 206-1:2002 szabványok szerinti konzisztencia osztályainak meghatározásához. A roskadási mérték vizsgálatát a beton MSZ 4719:1982 szabvány szerinti konzisztencia osztályának meghatározásához az MSZ 4714-3:1986 szabvány szerint, és az MSZ EN 206-1:2002 európai szabvány szerinti konzisztencia osztályának meghatározásához az MSZ EN 12350-2:2000 európai szabvány szerint kell végezni.

A roskadási osztály betűjele az MSZ EN 206-1:2002 szabvány szerint „S”. Az egykori (hagyományos) magyar és az európai roskadási osztályokat az 2. ábrán vetjük össze.

A roskadás mérés eszköze mind a nemzeti, mind az európai vizsgálati módszer esetén a roskadás mérő csonka-kúp forma (1. ábra), amelynek mérete F200/F100*300 mm, térfogata 5498 cm3. (A terülés v mérő csonka-kúp ennél alacsonyabb és kisebb térfogatú.) A szabványos roskadás mérő csonka-kúp formát Abrams-féle kúpnak is nevezik, és más konzisztencia vizsgálati módszerekhez, például a hazánkban szabványos ejtőkengyeles ütésszám, és a hazánkban és Európában is szabványos VEBE-méteres átformálás v méréséhez is alkalmazzák.

A roskadás mérés MSZ 4714-3:1986 és MSZ EN 12350-2:2000 szabvány szerinti módszerei között van bizonyos eltérés.

A két szabvány eltérően ítéli meg vizsgálat alkalmazhatóságát. Az MSZ 4714-3:1986 szabvány az FN földnedves, az MSZ EN 12350-2:2000 és az MSZ EN 206-1:2002 szabvány az S5 konzisztencia osztályú beton esetén tartja a módszert pontatlannak, de az S5 osztály alsó határértékeként kissé eltérő számokat adnak meg. Az MSZ EN 12350-2:2000 szabvány szerint a módszer akkor alkalmazható, ha az adalékanyag legnagyobb szemnagysága nem nagyobb, mint 40 mm.

Az MSZ EN 12350-2:2000 szabványban csak a fenti méretű csonka-kúp szerepel, az MSZ 4714-3:1986 szabvány a 32 mm < dmax £ 63 mm esetre másfélszeres méretű kúp használatát írja elő.

Az MSZ 4714-3:1986 szabvány szerint a csonka-kúpot négy rétegben kell megtölteni betonnal, és összesen 4*25=100 szúrással kell tömöríteni, MSZ EN 12350-2:2000 szabvány szerint a csonka-kúpot három rétegben kell megtölteni betonnal, és összesen 3*25=75 szúrással kell tömöríteni.

Az MSZ 4714-3:1986 szabvány szerint a roskadást 1 mm pontossággal, az MSZ EN 12350-2:2000 szabvány szerint 10 mm pontossággal kell megmérni.

A mértékadó vizsgálati eredményt az MSZ 4714-3:1986 szabvány szerint két mérés számtani átlaga, vagy nagy eltérés esetén új átlagmintákkal végzett három mérés számtani átlaga adja, míg az MSZ EN 12350-2:2000 szabvány egy mérés eredményét is elfogadhatja, de hibás mérés esetére legfeljebb egy ismétlést ír elő.

Az ismétlési (ismételhetőségi) és az összehasonlítási (összehasonlíthatósági) feltételeket v az MSZ EN 12350-2:2000 szabvány egyes mérések és két mérésből álló vizsgálatok esetére tárgyalja, az MSZ 4714-3:1986 szabvány a fogalomkört nem ismeri.

Az ASTM C 995:1991 „Standard test method for time of flow of  fiber-reinforced concrete through inverted slump cone” című szabvány érdekes módon a dmax £ 40 mm legnagyobb szemnagyságú, nem folyós, szálerősítésű betonok (németül: Faserbeton) konzisztenciájának méréséhez alátámasztott, kisebb nyílásával lefelé fordított, szabványos Abrams-féle kúpot alkalmaz. Az USA szabvány a szálerősítésű betonok konzisztenciáját a beton, a tölcsérszerűen elhelyezett Abrams-kúpból, vibrálás hatására való kifolyásának idejével jellemzi. Ez azért indokolt eljárás, mert a hagyományos konzisztencia mérési módszerek a szálerősítésű betonok konzisztencia mérésére nem igen alkalmasak.  

Felhasznált irodalom:

MSZ 4719:1982 Betonok

MSZ 4714-3:1986 A betonkeverék és a friss beton vizsgálata. A konzisztencia meghatározása

MSZ EN 206-1:2002 és MSZ 4798:2004 Beton. Feltételek, teljesítőképesség, készítés és megfelelőség

MSZ EN 12350-2:2000 A friss beton vizsgálata. Roskadásvizsgálat

Palotás L. - Balázs Gy.: Mérnöki szerkezetek anyagtana. 3. kötet. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1980.

Jelmagyarázat: v A jel előtt álló fogalom a fogalomtár szócikke.

Megjelent a

2003. április havi számának

10-11. oldalán

 
  Vissza a fogalmak tartalomjegyzékéhez